Ez a Brüsszel leckézteti Budapestet? Komolyan?

Didier Reynderst, aki néhány hete még az Európai Bizottság igazságügyi biztosa volt, Belgiumban pénzmosással gyanúsítják. Ki is hallgatták, miután a rendőrség több olyan címen razziázott, amely az ő nevéhez köthető. Az uniós bürokrata állítólag egy évtizeden keresztül kétes eredetű pénzből lottószelvényeket vásárolt, a nyereményt pedig a saját számlájára utaltatta. Már 2019-ben is nyomoztak ellene korrupció és pénzmosás gyanújával, de az ügyészek végül elejtették az ügyet. A politikus az utóbbi öt évben mentelmi jogot élvezett, amely most a mandátuma lejártával megszűnt.

„Alacsony kockázatot képviselnek”

A Politico szerint az Európai Bizottság szóvivője megerősítette: tudomásuk van a nyomozásról, és ha szükséges, együttműködnek a belga hatóságokkal. A hírre Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy reagált közösségi oldalán, hogy felidézte, Didier Reynders éveken keresztül „vezérszólistája” volt a Magyarország elleni jogállamisági kórusnak. „Minden lehetséges szögből, minden létező dorgáló hangnemben oktatott demokráciáról, jogelvekről és értékekről. 

– fogalmazott.

A Magyar Nemzet néhány nappal később arról írt, hogy az EU „egészen véletlenül” úgy alakította át a pénzmosás elleni szabályozást, hogy az kedvezzen Didier Reyndersnek. Az Európai Parlament 2024 áprilisában fogadta el azt a rendelkezést, amely a lottótársaságokat kivonja a pénzmosás elleni szigorú közösségi szabályok alól, arra hivatkozva, hogy alacsony kockázatot képviselnek.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője úgy látja, mára a korrupció működési elvvé vált Brüsszelben, és egyébként is megváltozott a politikai környezet; szavai szerint a harmadik évezred eleji Brüsszel a második évezred eleji Bizánchoz hasonlítható. „Az észszerű kompromisszumok keresése helyett csakis a politikai erő számít. Ezen a bizánci intrikákkal teli terepen pedig mindenki hűségét garantálni kell valahogy. Akár ideológiai eszközökkel – emlékezzünk csak Sorosék megbízható szövetségeseinek listájára –, akár pénzzel” – mondja lapunknak.

Az ügy kapcsán Schiffer András ügyvéd Face­book-
bejegyzésében epésen megjegyezte: ez a Reynders volt az, aki a magyar igazságügyi miniszter fejére olvasta az unió jogállamisági és korrupciót érintő kifogásait, amelyek miatt a mai napig blokkolják a Magyarországnak járó uniós pénzeket. „Nos, Pfizer von der Leyennek, Didier Reyndersnek, Eva Kailinak és utóbbi párttársának, az ugyancsak jelentéstevő Jorgosz Papandreunak pár év alatt sikerült tökéletes bohózatot csinálniuk az egyébként tényleg létező magyarországi jogállamisági problémákból” – hívta fel a figyelmet.

Nyomkövetővel szavazni

Mint ismeretes, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal érdemelte ki a Pfizer becenevet, hogy a gyanú szerint a koronavírus-járvány idején sms-ben tárgyalt meg több milliárd dolláros vakcinabeszerzéseket a Pfizer vezetőjével, a nyilvánosság teljes kizárásával.

Eva Kailinak köszönhetjük a Katar-ügyet: az egykori görög szocdem EP-képviselőt az elsők között tartóztatták le 2022 decemberében, miután a belga rendőrség kiterjedt nyomozást indított annak kiderítésére, hogy EU-n kívüli országok – köztük Katar és Marokkó – részt vettek-e uniós törvényhozók megvesztegetésében.

„Von der Leyen vakcinarendelés körüli korrupciós ügyei az újraválasztását sem befolyásolták. 
Az ő támasza, Manfred Weber is az Európai Néppárt főtitkárává tette azt a kabinetfőnökét, aki korrupciós ügybe került, hiszen két helyről vette fel ugyanazt 
a fizetést. 1999-ben a Santer-bizottság összeomlott a korrupciós vádak alatt, a mostani brüsszeli politikai elitben azonban már az számít furcsának, akinek semmilyen hasonló ügye nincs” – vélekedik Dornfeld László. Úgy véli, Brüsszelben egyetlen tiszta embert sem tudnak keríteni, hogy a magyarországi korrupcióról beszéljen. „A Kaili-botrány egyik szereplője, Marc Tarabella például rendőrségi nyomkövetővel a lábán ment be az EP-be megszavazni a határozatot, amely Magyarországot elítéli. Reynders, miközben a rendőrség gyanúja szerint bőszen mosta a pénzt – amely vád egyébként már a jelölésekor is ismeretes volt –, folyamatosan minket támadott a korrupció helyzete miatt” – idézi fel.

Visszaélések táptalaja

Az eddig említett híres ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ez év elején a Makronóm egy sokatmondó kutatásra hívta fel a figyelmet. A holland Follow the Money platform által 

Továbbá a jelentések szerint az EP-képviselők mentessége súlyos visszaélések táptalaja, s ez a kultúra rátelepedett az egész intézményre; a tagság összezár és jótékonyan félrenéz, miközben a tagjai súlyos problémákat okoznak.

Dornfeld László szerint a fő probléma az, hogy az átláthatósági szabályok nem elégségesek ahhoz, hogy gátat vessenek a korrupciónak. 

elnöke, Roberta Metsola például 142 alkalommal »felejtett el« nagy értékű ajándékokról beszámolni” – hangsúlyozza. Sokáig annak se volt akadálya, hogy a lobbisták szabadon felkeressék a képviselőket saját irodájukban, bármiféle beszámolási kötelezettség nélkül. „Brüsszelben egyébként tízszer annyi lobbista székel, mint EP-képviselő” – jegyzi meg Dornfeld.

Kérdésünkre, hogy Reynders ügye előidézhet-e érdemi változást, az elemző szkeptikusan válaszol. Szerinte egy ilyen ügy önmagában kevés, csak az indíthatná be a folyamatot, ha az európai választópolgárok jelét adnák ezen igényüknek. „Utoljára a Katar-ügynél látszott úgy, hogy lesz érdemi következménye Brüsszelre nézve. Nem lett. Az érintettek most is vígan élik világukat, mind visszatérhettek az EP-be politizálni hivatali idejük lejártáig. Ítélet még egyikükkel szemben se született, az újabb és újabb ügyek felszínre kerülése pedig azt mutatja, hogy »kéz kezet mos« rendszer épült ki az uniós intézményekben” – fogalmaz az elemző.

Nyitóképen: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke 2023 májusában a korrupció elleni küzdelemről tart sajtótájékoztatót
Fotó: AFP/Dursun Aydemir/Anadolu Agency